33.Rész

*14 évvel később*

Stella szemszöge

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem fel,vagyis az ébresztő jelzett hogy kelni kéne.Bevallom semmi kedvem nem volt menni suliba de ha muszáj akkor muszáj.Kikeltem az ágyból,elintéztem a reggeli teendőimet majd lementem a konyhába.Anya még aludt úgyhogy gyorsan ittam egy pohár tejet aztán már indultam is.

***

A suli szörnyen unalmas volt,de végre ebéd idő van.Leültünk a csajokkal a teli tálcával az egyik asztalhoz majd enni kezdtünk.

-Hé,nézd csak ott van Jeremy.-szólalt meg Mishel mellettem.

Odanéztem.Öhm..ja igen.Jeremy az a srác aki nekem tetszik de ő a suli menője szóval egyértelmű hogy nem vagyok az esete.Épp mikor olvadozva néztem,odatipegett hozzá a suli pláza cicája,Sarah.A szüleinek jó munkahelye van így megadnak neki mindent.Még csak 14 éves de már 10 kg smink van rajta.

-Egyszer megkapja a magáét az a ribi.-mondta Mishel.

-Az biztos.-mondtam majd ettem tovább.

Épp vittem a tálcát a kukához hogy beleöntsem a szemetet mikor azt láttam hogy Sarah arcon puszilja Jeremyt és megöleli.Olyan ideges lettem hogy úgy éreztem ott helyben felrobbanok.Letettem a tálcát és már szinte ökölbe volt a kezem és ekkor az asztalról felemelkedett a narancslés pohár és ráborult Sarah pólójára.Mindenki röhögött rajta,még Jeremy is,én meg lenéztem a kezeimre majd visszamentem Mishelhez és mondtam neki hogy rosszul vagyok,hazamegyek.

Hazamentem majd felrohantam a szobámba és ledobtam magam az ágyra.Nem hittem el ami történt.Egyszerűen képtelen voltam felfogni,de gondolkodásomat kopogás zavarta meg.

-Ki az?-szóltam ki az ágyról.

-Én vagyok.Bemehetek?-szólalt meg apa.

-Gyere.-mondtam.

Bejött majd leült mellém és a hátamra simított.

-Mi történt kicsim?-kérdezte mosolyogva.

-Apa,boszorkány vagyok?-kérdeztem már ülve.

-Igen,kicsim.De mi történt?

-Hát..van egy srác a suliban,úgy hívják hogy Jeremy.És van egy pláza cica,Sarah.És ma odament hozzá és arcon puszilta meg megölelte és ekkor olyan ideges voltam hogy felemelkedett a pohár és ráborult a narancslét a pólójára.

-Még rengeteget kell tanulnod hogy tudd irányítani az erődet.Elsőnek vigyáznod kell hogy ne akkor használd mikor közösségbe vagy és ideges leszel.

-Kitől örököltem?

-Anyud mamája volt boszorkány.

-És te mi vagy?Mármint..-nem tudtam folytatni.

-Én..a boszik egyik ellensége vagyok..-mondta.

-Vérfarkas?

-Neem.-mondta mosolyogva.

-Vámpír?-kérdeztem.

-Igen..de..-itt szavába vágtam.

-Nem foglak bántani ne aggódj.-öleltem meg.

-Szeretlek.-mondta.

-Én is téged.Mit csináltok ma?-kérdeztem ölelés után.

-Hát,elviszem Katet vacsorázni aztán még nem tudom.

-Esetleg átmehetnék Mishelhez és akkor holnap jönnék majd.-kacsintottam egyet.

-Okéé,átmehetsz.Na de hagylak is.-ölelt meg majd ki ment.

Justin szemszöge

Hamar eljött az este,Stella átment Mishelhez mi pedig elindultunk az egyik közeli étterembe majd helyet foglaltunk.Miután választottunk kaját,beszélgettünk.

-Kate.

-Igen Justin?-kérdezte.

-Mi lenne ha ma este kicsit rosszalkodnánk?-kérdeztem perverz mosollyal az arcomon.

-Még meggondolom.

Mert igen újra együtt vagyunk.Nem sokkal Stella születése után újra elkezdtünk randizgatni és összejöttünk és azóta boldogok vagyunk.

***

Mikor beértünk a bejárati ajtón,Kate lehajolt hogy levegye a cipőjét és hát én meg mögötte voltam.Khmm..Felhúztam,megfordítottam és megcsókoltam.Nagyon vágytam rá.Miközben csókolóztunk,letéptük egymásról a ruhát és a szobáig hátráltunk majd ráestünk.Végigcsókoltam minden porcikáját majd nemsokkal később egyesültünk.

***

Zihálva feküdtünk le egymás mellé majd mellkasomra feküdt és hasamat kezdte simogatni.

-Szeretlek.-mondta.

-Én is szeretlek.-mondtam majd homlokon pusziltam és lassan elaludtunk.